Babapempő

Többen is kerestetek mostanában azügyben, hogy ideje a porontyoknak az anyatejen kívül mást is fogyasztania, mit javasolok. Hát íme:

Először is érdemes beszerezni és áttanulmányozni a Kismama Magazin bármely évad januári számát, amiben részletesen tárgyalják a kérdést (ha valaki kéri, elküldöm a táblázatot pdf-ben). Én is ebből indultam ki: bár elég dogmatikus, de tudományosan megalapozott, ésszerű és nagyon óvatos. Például szó sincs benne arról, hogy a 8 hónapos gyereknek bátran adjunk frankfurti levest, ha kinézi a szánkból (én simán megtettem). :-)

Fél éves kor körül szokták kezdeni a hozzátáplálást – tápszeres babáknál gyakran kicsit korábban, anyatejeseknél van, hogy a kicsi még sokáig nem fogad el mást, de az sem baj. Igazodjunk a baba igényeihez: ha kedve van enni, adjunk neki bátran, ha idegenkedik az új ízektől, haladjunk lassabban, és ne csodálkozzunk, ha eleinte csak egy-két kanállal eszik. Olyan zöldségekkel, gyümölcsökkel jó kezdeni, amik helyben, a saját éghajlatunkon megteremnek (tehát pl. nem déligyümölccsel). Itthon a leggyakoribb kezdőétel az alma és a krumpli, de ugyanilyen jó pl. a körte, a sütőtök, a répa, és bár déligyümölcs, de a banán is. Ázsiában úgy tudom, a rizs is az elsők között szerepel a babaétlapon.
Általános szabály, hogy egy-egy új hozzávalót csak két-háromnaponta vezessünk be, hogy könnyű legyen kiszűrni, ha a kicsi esetleg érzékeny valamelyik összetevőre.
A pépekbe legalább eleinte keverjünk anyatejet is, hiszen ezt már ismeri a baba emésztőrendszere, így könnyebb az átmenet.
A fenti sort simán lehet variálni egymással, ezzel ki is húzhatjuk az első egy-két hónapot.
Az ízesítésnél vegyük figyelembe, hogy a baba ízlése még nincs úgy „elrontva”, mint a miénk, tehát nem kell cukrozni (a finomított cukor sok betegség és az elhízás alapja, sok gondtól kímélhetjük meg magunkat és a csemetét, ha nem szoktatjuk rá a természetellenesen édes ízekre), nem kell sózni (a só szintén olyasmi, amihez csak a modern ember fér hozzá korlátlan mennyiségben, van is belőle baja bőven – a baba veséje még nagyon érzékeny, nincs felkészülve a mi sózott ételeinkre), viszont 7-8 hónapos kortól megismertethetjük pl. a petrezselyemmel, a bazsalikommal, a majorannával, zellerlevéllel, kaporral, főzhetünk a krumplihoz babérlevelet.
A bevezető ételek után gyümölcsből adhatunk neki, aminek éppen szezonja van (szilva, őszibarack, meggy, cseresznye, sárgabarack, nektarin, dinnye, narancs), viszont vigyázni kell az eperrel, ami allergiás reakciót válthat ki, és a bogyókkal (szőlő, málna, áfonya, kökény stb.), mert könnyű őket félrenyelni, ezért ezeket egy éven felülieknek is inkább csak pépesítve vagy gyümölcsléként adjuk.
Zöldségből a második körben próbálkozhatunk a sóskával (krumplival szelídíthető, cukor helyett édesíthetjük banánnal), spenóttal (ha akarunk, főzhetünk hozzá egy pici fokhagymát, vagy meghinthetjük egy kevés reszelt szerecsendióval), céklával (szintén keverhető krumplival, répával és/vagy banánnal), salátafőzelékkel (ez nekem túl gusztustalanul hangzott, úgyhogy nem próbáltam), paradicsommal (megfőzve, héj és mag nélkül – figyelve, hogy nem túl savas-e, nem csípi-e ki a popsiját), cukkinivel, tökkel, uborkával (főzve), brokkolival, héj nélküli hüvelyesekkel (a zöldborsót, lencsét át kell passzírozni). Sóskát és spenótot maximum heti egyszer ajánlott adni a babáknak.
Ezek után jöhetnek a húsok: 7-8 hónapos kor körül a szárnyasokkal kezdünk, később jöhetnek a vörös húsok. A hal nagyon egészséges, de csak akkor adjuk kisbabának, ha ellenőrzött, tiszta helyről származik – a tengeri halakkal várjunk még. A tojásról megoszlanak a vélemények: nekem úgy mondta a védőnő, hogy először főtt tojás sárgájával dúsítsuk a főzelékféléket, a kismamás táblázat szerint csak egyéves kor után adjuk. A gomba a húsokhoz hasonlóan viszonylag nehezen emészthető lény.
Viszonylag későn javasolják bevezetni a „gázos” zöldségféléket: a káposztát, kelkáposztát, hántolatlan hüvelyeseket. Amikor a család ilyesmit eszik, ki lehet próbálni, hogy nem fáj-e tőle a kicsi hasa.
Gabonafélék: zab-, rizs-, kukoricapelyhet keverhetünk már egész korán a gyümölcspépekhez.

Amivel mindenképpen érdemes várni:
A tejfehérjék sok baba emésztőrendszerét megterhelik, ezért egyéves kor alatt nem ajánlott tejtermékekkel kínálni a babákat, és később is csak fokozatosan: az erjesztett tejtermékek (sajt, túró, joghurt, kefir) segítik azon jótékony baktériumflóra kifejlődését, ami később lehetővé teszi a sima tehéntej feldolgozását is.
A gabonafélékre szintén lehet érzékeny a baba emésztőrendszere, aki ilyet tapasztal, nézzen utána, és ennek megfelelően állítsa össze a kicsi étrendjét. (Pl. sűrítéshez később is használjon rizslisztet, tört krumplit búzaliszt helyett.)
Bár sokan javasolnak csuklás ellen citromlét itatni az egészen pici babákkal is, én ezzel várnék legalább 8 hónapos korig, akkor is odafigyelve, hogy a citrusfélék nem okoznak-e allergiás tüneteket.
Az olajos magvakat csak 1 éves kor után javasolja a szakirodalom bevezetni, akkor is finomra darálva – egyrészt, mert nehéz őket megfelelően megrágni és lenyelni (Mózi 2,5 évesen még mindig fuldoklik, ha néha megkaparint egy darab diót), másrészt mert a mogyoróallergia nagyon veszélyes, és egy beszélni még nem tudó gyereknél lehet, hogy nem vennénk észre időben, hogy elkezdett bedagadni a torka.
A mézet, bár nagyon egészséges, szintén csak 3 éves kor felett ajánlják, mert előfordulhat benne a botulizmust okozó baktérium. Én ugyan nem hallottam még ilyen esetről, de nem is szeretnék – ritka ronda egy betegség, és gyakran halálos kimenetelű.
Várjunk, amíg csak lehet a mesterséges adalékanyagokkal. Egy kisgyereknek semmi szüksége a vegeta és más ételízesítők egyenízére, a csipszek só- és olajtartalmára (nem beszélve a rájuk szórt sajt-, füstölt- stb.-ízű porokról), a rossz minőségű átlagcsokik állományjavítójára. A bolti felvágottak helyett ideális lenne a házi pástétom, szeletelt sült hús – de ha boltit eszünk, (mert azért egy átlagos háztartásban ez a reális,) akkor is figyeljünk a minőségre, válasszuk inkább a láthatóan igazi húsból készült, viszonylag natúr sonkákat a párizsi és a füstölt (pláne gyorsérlelt) húsáruk helyett. Rágcsálni vihetünk magunkkal felkockázott gyümölcsöt, natúr puffasztott bigyókat (buláta, rizsgolyó). Esznek még elég kemikáliát, minél később kezdik, annál jobb.

Legközelebb az ételek elkészítéséről írok majd. Akit valami konkrétan érdekel, szóljon, és igyekszem utánanézni!