Mátrix

Ma a gépek segítségével megsemmisítő csapást mértünk lakásunk népes kaszáspókállományára, akik otthonunkra mint saját Zionjukra hajlamosak tekinteni.
Szokás szerint meghagytunk pár fiatal hímet és nőstényt (persze a legéletrevalóbbakat, akiknek elég eszük volt elbújni könyvek, bútorok mögé, nem a rugalmatlan matuzsálemeket, akik ostobán megbíztak lenge hálóik védelmében), akik újraalapíthatják a kolóniát, egyúttal ellátják majd otthonunk további rovarvédelmét.

Ha ezt a gyakorlatot elég sokáig folytatjuk, a következő végkifejletre számíthatunk:
1. a kaszáspókok öntudatra ébrednek, és kihajítanak minket a lakásból; vagy
2. egy nap Neo-kaszáspók ébreszt minket, és meggyőz arról, hogy ez a hentelés igazán fölösleges, éljünk inkább békés szimbiózisban ezentúl: mi nyugodt, meleg otthont biztosítunk nekik, ők meg cserébe kordában tartják az egyéb-ízeltlábú-állományt.

Hajlok rá, hogy egyetértsek vele, ezért évente csak egyszer-kétszer regulázzuk meg őket. Nehogy elkanászodjanak.